Hamisak az orosz csapatkivonásról szóló hírek, az igazság az, hogy 7000 katonát vezényeltek az ukrán határ térségébe az orosz katonai vezetők – állítja egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő a CNN-nek.
2014-ben és 2015-ben két fontos egyezményt is aláírtak a fehérorosz Minszkben az ukrajnai konfliktus rendezéséről a nagyhatalmak, a megállapodás implementációjára viszont a mai napig nem került sor. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az egyezmények rendezhetnék végre az ukrán polgárháborút, mindössze az ukrán fél hátráltatja a békefolyamatot. Az ukránok viszont nagyon más módon értelmezik a megállapodásban foglaltakat, mint Oroszország, amely szerintük trójai falóként használná az egyezményt, hogy hosszú távon kezében tartsa az ukrán belpolitikát. Nézzük, mit is tartalmaznak a minszki egyezmények és miért nem sikerült velük hét évvel az aláírásuk után sem lezárni az orosz-ukrán konfliktust.
Ferenc pápa nemrég imára kérte a híveket az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt, az ukrán görögkatolikus egyház pedig megköszönte a Szentatya aggodalmát és a Szentszék diplomáciai erőfeszítéseit a nemzetközi válság leküzdése érdekében. Ukrajna vatikáni nagykövete szeretné, ha Ferenc pápa Ukrajnába látogatna, szerinte nagy hatással volna a helyzet alakulására.
Tegnap jelentette be az orosz hadügyminisztérium, hogy elkezdik kivonni a katonákat, haditechnikai eszközöket az ukrán határ térségéből, hiszen lezárult a hadgyakorlat, melyet ott folytattak. A harcjárművek kivonásáról több videót is felraktak Youtube-ra.
Miközben korábban megszellőztetett nyugati információk szerint Oroszország ma, azaz február 16-án támadta volna meg Ukrajnát, egyelőre semmilyen akció nem történt. A Kreml befolyásos emberei ezért szerdai nyilatkozataikban sorra tréfálkoztak a nyugati „hisztérián”.
Ha Oroszország agresszióhoz folyamodik, Európa gyorsan és erőteljesen fog fellépni – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén. Már ezt megelőzően kedd este azt is jelezte: ha csak részlegesen marad el az orosz gázszállítás, akkor már ki tudja húzni ezt a telet Európa.
Mély értetlenséget vált ki Moszkvában az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati hisztéria – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában.
Finnország fontolóra veszi Ukrajna pénzügyi megsegítését, ha katonai támadás érné – jelentette ki az Euractiv brüsszeli hírportál Sanna Marin miniszterelnök rendszeres havi sajtótájékoztatóján kedden, megjegyezve, bonyolultabb kérdés, hogy a segítség magában foglalná-e a fegyverexportot is.
A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán.
Az orosz–fehérorosz közös hadgyakorlat befejezése, február 20. után egyetlen orosz katona és orosz hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén – erősítette meg szerdán Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter.
A NATO azzal vádolja Oroszországot, hogy egyáltalán nem kezdték el kivonni az ukrán határról a csapataikat, hanem valójában egyre több katonát vezényelnek a térségbe – írja a CNBC.
Az orosz-ukrán konfliktus már rég nem csak Oroszországról és Ukrajnáról szól, Kelet és Nyugat feszül egymásnak, ráadásul a legmagasabb szinten, nagyhatalmak játszmájáról van szó, ami a tőzsdéket is alaposan megmozgatta. De meddig, és milyen erővel hat egy ilyen konfliktus a tőkepiacokra? A történelmi analógiák alapján elsősorban lokális, és átmeneti lehet a hatás.
Áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Megrekedtek a kétpárti tárgyalások az amerikai szenátusban, melynek célja egy olyan törvénytervezet összeállítása lenne, mellyel Oroszországot akarják szankcionálni arra az esetre, ha megtámadják Ukrajnát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb hazai ellenfele, a korábban novicsokkal megmérgezett, jelenleg is börtönben ülő ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij újabb 15 év börtönbüntetéssel nézhet szembe a sikkasztás vádjával kedden kezdődött perében – írja a Guardian.
Nemhogy nem vonultak el teljesen az oroszok az ukrán határ térségéből, hanem egyes alakulatok még közelebb is vonultak az ukrán határhoz és „tüzelőállásba helyezkedtek” – mondták amerikai tisztségviselők az ABC Newsnak.
Hónapok óta nagy a feszültség Ukrajna körül, ahogy Oroszország több mint 100 ezer katonát vont össze az ukrán határon és Fehéroroszországban. Az Egyesült Államok és szövetségesei a helyzet súlyosságát jelezve egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek, hogy Oroszország támadást indítson Ukrajna ellen, Moszkva azonban következetesen tagadja, hogy ez szándékában állna. Bár továbbra sem kizárható egy esetleges orosz invázió Ukrajnával szemben, Vlagyimir Putyinnak számos tényező vonatkozásában kétszer is érdemes meggondolni, hogy belevág-e egy ilyen akcióba, amelynek következményei igen súlyosak lehetnek Oroszországra nézve.
Vlagyimir Putyin az FSZB-t, vagyis a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot bízhatta meg puccsok szervezésével ukrajnai városokban – véli az Egyesült Királyság. Az amerikai hírszerzés információi szerint két orosz hírszerző ügynökség, a belső hírszerzésért felelős FSZB, illetve a külső hírszerzésért felelős Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) médiumokat is manipulál, amely által a Nyugatot okolják az Ukrajnával kapcsolatos fesztültségekért.
Boris Johnson szerint Oroszország "vegyes jeleket" küld, mivel úgy tűnik, hogy Ukrajna lerohanására készül - de Moszkva szerint egyes katonai egységek visszatérnek a bázisukra, és a Nyugatot "megalázták", amiért invázióra figyelmeztettek.